Napi gondolatébresztő

Tudja, mit jelent a szabadság, Fogg? Amikor a kétségbeesés oly mértékben felfokozódik, hogy nem lehet már elviselni; amikor úgy tapos és nyomorgat, mint a legpusztítóbb természeti csapás, nincs más választása az embernek, mint felszabadulni általa.

Holdpalota

Gyermekpszichológusnál I.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A cikk megjelent a Babainfo Magazin 2013. május-júniusi számában

Miért nem akar óvodába menni? Mitől olyan visszahúzódó? Bepisil. Iskolaérett? Miért nem tud önállóan tanulni? Azt mondják okos, mégis rosszul tanul, miért? Rémálmai vannak. Nincsenek barátai. Állandóan a számítógép előtt ül. Furcsa szokásai vannak. Válunk, mit mondjunk neki? Meghalt valaki a családban, hogyan mondjam el?

Mind-mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása a nevelés során, vagy egy-egy nehéz családi élethelyzetben komoly problémát jelenthet a szülőknek, így a gyerekpszichológus rendelőjében a beszélgetés témája lehet.  

A kérdések mögött további kérdések, témák bújnak meg, melyek a szülővel való beszélgetésből bonthatók ki. Ilyen lehet például az anyától való elválás félelme óvodakezdéskor, vagy a testvérféltékenység. A kognitív, azaz a megismerő képességek fejlettsége, mint pl. az emlékezet, a beszéd, a gondolkodási képességek, vagy a részképesség-problémák, azaz az írás, olvasás, számolás zavarai. A gyermek érzelmi, viselkedési zavarai, pl. szorongásai, dühkitörései, valamint a szülő saját félelmei az olyan nehéz témákkal kapcsolatban, mint a válás vagy a halál.

Amikor a szülő érzelmileg érintett egy helyzetben, esetleg akár Ő maga is krízisben van, nem könnyű számára, hogy sort kerítsen a gyermekével az életkorának megfelelő, őszinte beszélgetésekre. Szeretné megkímélni Őt, ezért halogatja a beszélgetést, miközben a gyerek pontosan érzi, hogy valami nincs rendben, és ettől egyre nyugtalanabbá válik. Szüksége lenne a szülő őszinteségére, mert ez lehetne az alapja annak, hogy biztonságérzete ne sérüljön.

Amikor egy kisgyerek, vagy kamasz körül valami nincs rendben, annak jelei nem csak otthon, hanem a közösségben is megjelenhetnek. Visszahúzódó, csendes lesz, vagy éppen hangos, verekedős, esetleg romlik a tanulmányi eredménye. Az óvónő vagy a tanár jelzése akár a szülő ellenállását is kiválthatja, de egy jól sikerült első beszélgetés a pszichológussal meggyőzheti, hogy a foglalkozások az Ő támogatását és gyereke érdekeit, fejlődését szolgálják.

A pszichológus értőn, figyelőn hallgatva, a beszélgetést kérdésekkel segítve a szülő támasza lehet a nehéz helyzet kibontásában, a kérdések, dilemmák, félelmek pontos megfogalmazásában. A szakember célja abban segíteni a szülőt, hogy maga találja meg a megoldásokat, a válaszokat a kérdéseire, ezáltal képes legyen a változtatásra.

Ahhoz, hogy a problémát a szülővel közösen megérthessük, legalább két találkozásra van szükség a szülő és a pszichológus között. Az első alkalommal körbejárjuk a kialakult helyzetet, a második találkozáson pedig közösen áttekintjük a gyerek fejlődéstörténetét (anamnézisét). Hogyan született, milyen kisbaba volt, miként alakult a mozgásfejlődése, hogy alszik és eszik, volt-e valamilyen komolyabb betegsége, mivel szeret játszani, hogyan illeszkedett be a közösségbe, vannak-e barátai, szeret-e rajzolni. A fejlődéstörténet megbeszélése a gyerek megismerésében is segít, akár a szülő számára is összeállhat egy teljesebb kép gyermekéről, ráláthat a fejlődést meghatározó tágabb összefüggésekre. Általánosan is jellemző lehet egy gyerekre például az, ahogyan az egyes fejlődési lépcsőfokokat eléri. Például ha lassú, óvatos a mozgásfejlődése, majd hirtelen, ugrásszerűen jelenik meg a következő állomás, ebből következtethetünk arra, hogy más területeken is addig vár egy-egy új funkció gyakorlásával, amíg már teljesen biztos a sikerében. Mások esetleg már az anya pocakjában is nagyon aktívak, mozgékonyak voltak, és ez a tempó jellemző marad rájuk a megszületés után is.

Az első találkozások után a szülővel szóbeli szerződést kötünk arról, hogy milyen formában, milyen rendszerességgel, kb. hány alkalommal találkozunk, és milyen céllal fogunk együtt dolgozni. Elképzelhető, hogy a problémák megoldásához elegendő a szülőkonzultáció, pl. nevelési kérdésekben. Az is előfordulhat, hogy a kisgyerek vagy a kamasz pszichológiai vizsgálatára van szükség, amely érzelmi életére, viselkedési nehézségeire, teljesítményproblémáira irányulhat. Végül az is megeshet, hogy más szakemberek, pl. pszichiáter, fejlesztő pedagógus, logopédus bevonására van szükség. Bármely irányba is haladunk tovább, fontos, hogy, a szülő pontosan értse, mi, miért történik.                                                                      

A következő részben azt fogjuk körbejárni, hogy mi történik a szülőkonzultáció során, hogyan zajlik a problémás területek azonosítása és a változás elindítása. Egy külön részt szentelnék annak, amikor a szülővel való beszélgetés mellett szükség van a kisgyerek vagy a kamasz pszichológiai vizsgálatára is.

Tartsanak velünk!

Kovács Erika

 

 

Itt íratkozhat fel folyamatosan frissülő tartalmainkra (RSS)

Tartalom átvétel